A fordítás tágabb, nem természetes emberi nyelvi értelemben véve, más eszközöknek is sajátja. Fordít például a számítógép is, amikor egy magas szintű programnyelven megírt programot egy vagy több lépésben végrehajtható programmá alakít. A lényeg, hogy az átalakított dolog megőrzi eredeti célját, rendeltetését, csak éppen más referencia keretbe helyezve teszi azt működőképessé, felhasználhatóvá. A fordítás tehát az eredeti összefüggések megőrzésével végzett átalakítás, vagy konverzió, amelyre megint csak sok helyen kerül sor az életben, a tudományban vagy éppen a technikában. Két ember között néha akkor is szükség van fordításra, ha egyébként azonos az anyanyelvük, de – képletesen szólva – mégsem egy nyelvet beszélnek. Az ilyenkor végzett fordítás (vagyis a közlemény esetleg több lépcsőben történő újrafogalmazása) célja, hogy a két ember gondolatai, beállítódása szinkronba kerüljenek, azaz a felek megértsék egymást, teljesüljön a kommunikációs aktus célja. Amikor a fordító kap egy szöveget, az első feladata, hogy alaposan elolvassa elejétől a végéig és megismerkedik a mondanivalójával. A fordítás tehát olyan foglalkozás, amelynek célja nem eredeti mű megalkotása, hanem olyan hasonmásé, amelynek legfőbb értéke, hogy a célnyelvi olvasóra – lehetőség szerint – úgy hat, mintha a szöveg eleve az ő nyelvén született volna, román fordítás. Ezt elősegíthetik a célnyelvre jellemző fordulatok, szólások, közmondások (röviden: idiómák), amelyek kárpótolnak a forrásnyelvből a fordítás során elvesző fordulatokért. (forrás)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: